Annak ellenére, hogy a bölcsességfog eltávolításának menete mára teljesen átalakult, hiszen a korábbi vésésnek és fájdalmas kellemetlenségeknek már nyoma sincs, még mindig sok kérdőjel övezi az eljárást. Ez főként azoknak a tévhiteknek is köszönhető, melyek szájról szájra terjedve igazolást nyertek maguknak sok helyen, hiába nincs valós alapjuk a mai fogorvoslásban. Nézzük, melyek azok a mítoszok, melyek miatt még mindig görcsbe rándul a gyomrunk, amikor problémánk adódik a bölcsességfogunkkal!

1. A bölcsességfog eltávolítása nagyon fájdalmas és kellemetlen.

Talán ez a tévhit az, mely még mindig eltántorít egyeseket attól, hogy hamar lépjenek, amikor elkezd fájni a bölcsességfoguk környéke. Pedig a bölcsességfog eltávolítása éppen azért számít a legjobb megoldásnak a legtöbb esetben, mert megszünteti a fájdalmakat, melyeket addig élünk át, míg nem keressük fel a fogorvosunkat. Maga a beavatkozás érzéstelenítésben – egyes esetekben pedig altatásban – történik, így semmit nem fogunk érezni belőle. Cserébe megszabadulunk a kellemetlenséget okozó fogunktól, így a fájdalmakat a felépülést követően teljesen el is felejthetjük.

2. A bölcsességfogat mindenképpen el kell távolítani.

Amennyiben egy bölcsességfog nem okoz gyulladást és egyéb problémákat, előtörése nem jár fájdalommal, illetve van elegendő helye a fogsorunkban, akkor egyáltalán nem szükséges az eltávolítása. Ez természetesen elég ritka, általában legalább egy, vagy több bölcsességfogunk is gondokat szokott okozni. Viszont, amennyiben bármilyen probléma írható valamely bölcsességfogunk számlájára, akkor minél hamarabb érdemes megszabadulni tőle.

3. A bölcsességfog nem is jó már semmire.

Az evolúciós változások miatt a bölcsességfogak szerepe valóban teljesen lecsökkent mára, és pontosan ez az oka annak is, hogy nagyon sok esetben nincs már elegendő hely számukra a fogsorban. Ellenben, ha a feljebb is említett, szerencsés esetbe tartozunk, és nem okoz problémát a bölcsességfogunk, teljesen át tud törni és megfelelően tisztítható, akkor akár több szempontból is terhelhető fogként lehet rá tekinteni. Egyrészt, ha esetleg a mellette lévő fogunkat elveszítjük, akkor át tudja venni annak funkcióját, de akár hídpótlást is lehet ráépíteni pillérfogként.

4. Az eltávolítás után pár napig nem kell fogat mosni.

Hatalmas félrevezetés, ha valakitől ezt a tévhitet halljuk, egyben veszélyes is. A bölcsességfog eltávolítás után ugyanis – ha lehet ezt mondani – még nagyobb fontossággal bír a megfelelő szájhigiénia fenntartása. A fogmosást egyáltalán nem szabad kihagyni, csak a beavatkozás helyét kell kikerülni a kemény fogkefével. Puha fejű fogkefével, illetve fültisztító pálca segítségével aztán másnap már ezt a részt is lehet tisztítani. Arra kell csak odafigyelni nagyon, hogy a beavatkozás helyén képződött vérrög ne sérüljön.

5. Nyáron kockázatosabb a bölcsességfog eltávolítása a meleg miatt.

A bölcsességfog eltávolítása szempontjából egyáltalán nem releváns, hogy melyik évszakban történik. A meleg csupán abban játszhat szerepet – megfigyelések alapján -, hogy olyankor gyakrabban indulnak be gyulladásos folyamatok, melyek akár a bölcsességfogat is érinthetik. Erre viszont pont az eljárás adhat megoldást. A gyógyulás mértéke és az esetleges szövődmények kialakulása a beteg immunrendszerétől, fizikai állapotától, életkorától, illetve az olyan egyéb körülményektől függ, mint például a stresszes életmód, vagy a dohányzás. Tehát kockázatot egyáltalán nem jelent, ha nyáron kerül sor a beavatkozásra. Némi kellemetlenséggel azonban számolnunk kell, ami főként az életkörülményeinkre lehet kihatással. A meleg miatt jobban bedagadhat a kezelt terület, ezen felül kerülni kell az eljárás után a meleget, illetve a tűző napot, ahogy a légkondicionáló használatát is. Mindez akadályozhatja a pácienst a nyári tevékenységek, illetve hétköznapok során, ezért, ha nem akut problémáról van szó, valóban érdemes másik évszakot választani a bölcsességfog eltávolítására.