A dohányzás nemcsak a tüdőre és a szívre van káros hatással, hanem a szájüregre is. Mégis, sokan nem is sejtik, mennyi problémát okozhat a cigaretta a fogakon, az ínyen és az állcsontban. A károk gyakran „láthatatlanul” alakulnak ki – fájdalommentesen, észrevétlenül, egészen addig, amíg már komoly következményeik lesznek.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hat a dohányzás a száj egészségére, milyen betegségeket idézhet elő, és miért különösen kockázatos azok számára, akik fogpótláson, implantáción gondolkodnak.

Hogyan hat a dohányzás a szájüregre?

A dohányfüstben több mint 7000 vegyület található, köztük számos rákkeltő anyag. Ezek közvetlenül érintkeznek a szájnyálkahártyával, a fogakkal és az ínnyel, és már az első időszakban is kimutatható negatív hatásokat okoznak:

• Elszíneződés: A nikotin és kátrány elsárgítja a fogakat, a töméseket és fogpótlásokat is.
• Lepedék és fogkő képződés: A dohányzás fokozza a lepedékképződést, amiből gyorsabban alakul ki fogkő.
• Ínygyulladás és ínysorvadás: A nikotin csökkenti az ínyszövet vérellátását, így a gyulladás jelei kevésbé észlelhetők, miközben a rombolás zajlik.
• Szájszárazság: A dohányzás csökkenti a nyáltermelést, ezáltal gyengíti a száj természetes védekezőképességét.

Rejtett gyulladások és fogágybetegség

Az egyik legkomolyabb következmény a fogágybetegség. Mivel a nikotin összehúzza az ereket, a dohányzók ínyében a gyulladás nem okoz tipikus jeleket (vörösség, duzzanat, vérzés). Ez azonban megtévesztő: a háttérben a csont és a kötőszövetek lassan, de biztosan pusztulnak. A dohányzók körében jóval gyakoribb a foglazulás, a fogak elvesztése, és az ínyvisszahúzódás.

A dohányzás és a fogimplantátum

Az implantátum beültetése során elengedhetetlen, hogy a csont és a szövetek jól gyógyuljanak, illetve ne alakuljon ki gyulladás. A dohányzás azonban:

• Lassítja a sebgyógyulást
• Növeli a fertőzések kockázatát
• Rontja az implantátum becsontosodásának esélyét

Több kutatás is kimutatta, hogy a dohányosoknál az implantátum-kilökődés kockázata akár kétszer-háromszor nagyobb, mint nem dohányzóknál. Ezért a legtöbb fogorvos javasolja, hogy a beültetést megelőző és követő időszakban legalább ideiglenesen függesszék fel a dohányzást.

Szájüregi daganatok

A szájüregi rákok legfőbb kockázati tényezője a dohányzás – különösen, ha alkoholfogyasztással párosul. Az ajkakon, nyelven, ínyen vagy garatban megjelenő elváltozások gyakran fájdalmatlanul fejlődnek ki, és csak előrehaladott állapotban okoznak tüneteket.

A korai felismerés életmentő lehet, ezért különösen fontos a dohányzók rendszeres szűrése fogorvos által.

Mi történik, ha abbahagyjuk a dohányzást?

A dohányzás elhagyása után a szájüregi szövetek vérellátása fokozatosan javul. Csökken az ínygyulladás és fogágybetegség kockázata, a szájhigiénia fenntartása is könnyebbé válik. Emellett a kellemetlen szájszag, az elszíneződések és a szájszárazság is enyhül.

Már néhány hét dohányzásmentesség is javítja az immunrendszer működését, így kedvezően hat minden fogászati kezelés kimenetelére – legyen szó akár tömésről, akár implantációról.

A dohányzás alattomosan, gyakran tünetmentesen károsítja a száj egészségét. Fogelszíneződés, ínygyulladás, foglazulás, fogágybetegség és implantátum-kilökődés is lehet a következmény. A leszokás nemcsak általános egészségi állapotunkon javít, hanem konkrétan fogaink megőrzését is segíti. A szűrővizsgálatok és tudatos szájápolás pedig még dohányzás mellett is sokat tehet a károk enyhítéséért.